Október 15-én, a perinatális gyász világnapján emlékezem…
- Emlékszem, hogy milyen volt évekig havonta megsiratni a vérzésemet
- Emlékszem, hogy milyen megalázó és tehetetlen érzés volt, amikor a környezetemben csak úgy „potyogtak” a babák
- Emlékszem, hogy nem bírtam a várandós nők és a kisgyerekek látványát, és az ilyen képeket megosztókat letiltottam
- Emlékszem, hogy milyen nehéz volt parancsra, időpontra együtt lenni a férjemmel akkor, amikor éppen ovulációm volt
- Emlékszem, hogy milyen csalódott voltam, amikor az inszemináció napján, miután hormonkezelést kaptam, közölték velünk, hogy alkalmatlanok vagyunk inszeminációra is, de azért „próbáljuk meg, ha már egyszer bevettem a gyógyszert”
- Emlékszem, hogy milyen rossz érzés volt „meddő párnak” lenni
- Emlékszem arra, hogy az akkori Kaáli Intézetben konzulenst váltottunk, hogy jobban együtt tudjunk működni
- Emlékszem arra, hogy mennyi lelki segítséget igényeltem és kaptam a lombik-kezelések időszakában
- Emlékszem arra, hogy milyen tehetetlennek éreztem magam, amikor az első beültetés után kivettem két hét szabadságot, és munka helyett otthon malmozva vártam, hogy ne jöjjön meg – de persze megjött. Mintha egy világ omlott volna össze bennem…
- Emlékszem, hogy a nehezített teherbe esés időszakában mennyit segítettem magamon a táncterápia és a művészetterápiával. Annyira szerettem volna kisbabát, hogy pocakos nőket és kisbabákat rajzolgattam
- És emlékszem arra is, amikor a második beültetés után pár héttel meghallottam kislányom szívhangját, 20 hetesen megéreztem első rúgását, majd születése után a karjaimban ringathattam és szoptathattam. Őt.
Hálás vagyok, hogy annyit küzdöttem érte, hálás vagyok férjemnek, hogy támogatott, hogy mindez megerősített minket. Hálás vagyok minden szakembernek, rokonnak és barátnőmnek, aki lelki segítséget adott a bizonytalanság időszakában.
Most már egy óvodás kislány édesanyjaként egészen más típusú nehézségekkel dolgozom, de az emlékeim nagyon élőek arról az időszakról, amikor küzdöttünk Érte. Gyászfeldolgozás Módszer® Specialistaként és mentálhigiénés segítő szakember jelöltként most már én is támaszt nyújthatok azoknak, akik hozzám hasonló cipőben járnak. Keress bizalommal!
További olvasnivaló:
Mazochista vagyok?
Ma azt a visszajelzést kaptam egy jóbarátomtól, hogy mazochista vagyok, amiért a nyakamba veszem mások fájdalmát. Elgondolkodtam rajta, mert ez még soha nem jutott eszembe. Szívemből szeretem a munkámat, és amikor gyászolókat kísérek, átélem a flow-t. Rád és az...