Gyakran teszik fel nekem ezt a kérdést. Olyan jó lenne, ha jósnő lennék, és megmondhatnám, hogy erre és erre a napra el fognak fogyni. De ezt nem mondhatom. Gyászfeldolgozás Módszer Specialistaként én is azt vallom, hogy „minden kapcsolat egyedi, ezért minden gyász is egyedi”. Az, hogy Te hogyan éled meg a gyászodat, mennyire intenzíven és milyen lefolyással, sok mindentől függ: milyen a személyiséged, milyen érzelemszabályozási és megküzdési módokat láttál és fejlesztettél ki, milyen volt a kapcsolatod azzal, akit vagy amit elveszítettél. Van, aki egyetlen napot sem sír; van, aki hetekig, hónapokig minden nap és a kettő között bármi lehet. És mindez teljesen normális. Normális az is, ha nem ejtesz könnyet, és normális az is, ha olykor szétfeszít a zokogás.
A gyászfeldolgozás alkalmak során biztonságos térben érezheted Magad, ahol megengedhetsz magadnak bármilyen érzést, a Specialista elbírja. Itt kiadhatod a haragodat, megélheted a fájdalmadat, de érezheted magadat üresnek is. Mindez teljesen rendben van.
Az, hogy még nem fogytak el a könnyeid, nem jelenti azt, hogy rosszul gyászolsz, hogy valamit elszúrtál volna vagy baj van Veled. Azt sem jelenti, hogy a gyászod feldolgozatlan. Sokféle könny létezik. Van olyan is, amikor azért sírunk, mert a szép emlékeket idézzük fel. Amikor ugyan átéljük, hogy hiányzik a másik, de ehhez az érzéshez nem kapcsolódik már fájdalom, nem befolyásolja már a jelenünket, nem érezzük magunkat elszigetelten és magányosan. Csak emlékezünk a szép pillanatokra, amelyeket egykor együtt éltünk át. Ez a gyászfeldolgozás valódi célja. Ám előfordul, hogy néha ez is könnyekkel jár…
További olvasnivaló:
A gyász okozta magányról és a halmozódó veszteségeinkről
Tisza Kata: Egyedül című könyve legelső soraiban szívbemarkolóan fogalmazza meg mindazt, amit átél egy párját elveszítő, élete vége felé tartó ember; hogyan próbálja meg feldolgozni azt, hogy nincsen többé, akivel megoszthatja az életét. Kiüresedés, közömbösség. A...
Könyvajánló szülőknek: A láthatatlan fonal
A hozzám érkező gyászolók olykor megkérdezik, hogy hogyan tudnák elmagyarázni a gyermekeiknek a halál fogalmát, hogyan készíthetnék fel őket egy válásra vagy hogyan segíthetnének nekik feldolgozni valamely veszteséget. Íme egy kedves könyv, amely pont ebben nyújthat...
A perinatális veszteségekről
Én magam is többféle veszteséget éltem át, de az egyik talán legnehezebb az évekig tartó vágyakozás volt arra, hogy gyermekem születhessen. A vérzésem első napján minden nap szembesültem azzal, hogy "most sem estem teherbe". Rengeteget sírtam. Kipróbáltunk...
Gyászolóim gyakran teszik fel nekem ezt a kérdést. Olyan jó lenne, ha jósnő lennék, és megmondhatnám, hogy erre és erre a napra el fognak fogyni. De ezt nem mondhatom. Gyászfeldolgozás Módszer Specialistaként én is azt vallom, hogy „minden kapcsolat egyedi, ezért minden gyász is egyedi”. Az, hogy Te hogyan éled meg a gyászodat, mennyire intenzíven és milyen lefolyással, sok mindentől függ: milyen a személyiséged, milyen érzelemszabályozási és megküzdési módokat láttál és fejlesztettél ki, milyen volt a kapcsolatod azzal, akit vagy amit elveszítettél. Van, aki egyetlen napot sem sír; van, aki hetekig, hónapokig minden nap és a kettő között bármi lehet. És mindez teljesen normális. Normális az is, ha nem ejtesz könnyet, és normális az is, ha olykor szétfeszít a zokogás.
A gyászfeldolgozás alkalmak során biztonságos térben érezheted Magad, ahol megengedhetsz magadnak bármilyen érzést, a Specialista elbírja. Itt kiadhatod a haragodat, megélheted a fájdalmadat, de érezheted magadat üresnek is. Mindez teljesen rendben van.
Az, hogy még nem fogytak el a könnyeid, nem jelenti azt, hogy rosszul gyászolsz, hogy valamit elszúrtál volna vagy baj van Veled. Azt sem jelenti, hogy a gyászod feldolgozatlan. Sokféle könny létezik. Van olyan is, amikor azért sírunk, mert a szép emlékeket idézzük fel. Amikor ugyan átéljük, hogy hiányzik a másik, de ehhez az érzéshez nem kapcsolódik már fájdalom, nem befolyásolja már a jelenünket, nem érezzük magunkat elszigetelten és magányosan. Csak emlékezünk a szép pillanatokra, amelyeket egykor együtt éltünk át. Ez a gyászfeldolgozás valódi célja. Ám előfordul, hogy néha ez is könnyekkel jár…
További olvasnivaló:
A gyász okozta magányról és a halmozódó veszteségeinkről
Tisza Kata: Egyedül című könyve legelső soraiban szívbemarkolóan fogalmazza meg mindazt, amit átél egy párját elveszítő, élete vége felé tartó ember; hogyan próbálja meg feldolgozni azt, hogy nincsen többé, akivel megoszthatja az életét. Kiüresedés, közömbösség. A...
Könyvajánló szülőknek: A láthatatlan fonal
A hozzám érkező gyászolók olykor megkérdezik, hogy hogyan tudnák elmagyarázni a gyermekeiknek a halál fogalmát, hogyan készíthetnék fel őket egy válásra vagy hogyan segíthetnének nekik feldolgozni valamely veszteséget. Íme egy kedves könyv, amely pont ebben nyújthat...
A perinatális veszteségekről
Én magam is többféle veszteséget éltem át, de az egyik talán legnehezebb az évekig tartó vágyakozás volt arra, hogy gyermekem születhessen. A vérzésem első napján minden nap szembesültem azzal, hogy "most sem estem teherbe". Rengeteget sírtam. Kipróbáltunk...